Specializált juhfajták

Ebben a cikkben a Romanov juhokat mutatjuk be, amelyeket eredetileg elsősorban kiváló minőségű prémalapanyag előállítására tenyésztettek. Továbbá a tejelő lacaune fajtát és a shetlandi juhokat is ismertetjük.

Romanov juhok

A Jaroszlavli területről származó Romanov juhokat hazánkban körülbelül a múlt század hatvanas éveitől tenyésztik. Jelenleg mintegy ötven tenyészet vesz részt a teljesítményvizsgálatban, körülbelül ezer-egyszáz anyajuh állománnyal. A Romanov Juh Tenyésztők Klubja által elfogadott fajtaszabvány megfelel a származási országban alkalmazott standardnak. Nemcsak ez a tény, hanem az is, hogy a hazai tenyészetekben még megtalálhatók egyes eredeti kosvonalak, felkelti az orosz tenyésztők érdeklődését is a hazai tenyészanyag iránt.

A Romanov juh a szapora fajták közé tartozik, az iker-, hármas és négyes ellés is gyakori. Az egy leellett anyára jutó átlagos szaporaság 250–350%. A fajta további előnyei közé tartozik a korai ivarérés, a szilárd testfelépítés, a magas tejtermelés és az ivarzás szezonalitása, amely a rövidebb vemhességi idővel (átlagosan 145 nap) együtt lehetővé teszi az évi kétszeri ellést. A kosbárányok és jerkék 4–6 hónapos korban ivarérettek, a jerkék először legalább 35 kg élősúly elérésekor (kb. 7 hónapos korban) állíthatók tenyésztésbe.

Eredetileg azonban a Romanov juhokat elsősorban kiváló minőségű prémalapanyag előállítására tenyésztették. Gyapjuk jellegzetesen kékesszürke vagy fekete a fekete fedőszőrök miatt, amelyek az aljszőrzettel 1:4–10 arányban fordulnak elő, így a Romanov prém teljesen egyedülálló. A kikészített bőr könnyű, meleg és tartós, és más fajták bőréhez viszonyítva tömege mintegy egyharmad.

Lacaune

A tejelő juhfajták közül hazánkban egyre inkább terjed a lacaune fajta, amelyet 21 tenyésztő tart, összesen 1521 anyajuh állománnyal. Szarvatlan, közepes testnagyságú, kombinált hús- és tejhasznosítású fajtáról van szó, amely a Francia Középhegység déli részéről, Aveyron, Tarn, Lozère és Hérault területéről származik. A kifejlett kosok élősúlya 80–100 kg között mozog, az anyák 20–40 kg-mal könnyebbek.

Jellemzője a nagyon hosszú tenyészidőszak (a húsirányú változatnál két év alatt három ellést alkalmaznak), a koraiság, a magas tejtermelés és a kiváló anyai tulajdonságok. Az átlagos laktációs idő 6–8 hónap, az egy laktáció alatt termelt tej mennyisége átlagosan 250–300 liter. Egyes anyák azonban akár 700 liter tejet is adhatnak laktációnként. A jól fejlett tőgy megfelel a gépi fejés követelményeinek.

Magas tejtermelése miatt a lacaune fajta félintenzív és intenzív tartási rendszerekbe ajánlott. Az extenzív tartás elsősorban takarmányozási és egészségügyi ellenőrzési szempontból nem megfelelő. A fajtát számos országban tisztavérű tenyésztésben tartják, valamint helyi juhfajták nemesítésére is használják.

Shetlandi juhok

2008 óta hazánkban is tenyésztik a shetlandi juhokat, amelyek származási országukban tizenegy alap-színben fordulnak elő, és harminc elismert színkombinációt alkotnak. Rövid farkú, északi eredetű, kisebb testű, kombinált hasznosítású juhfajtáról van szó, amely a Shetland-szigetekről származik. Jellegzetessége a finom vagy félfinom, változatos színű gyapjú, amely széles színskálát eredményez. A juhok jó tejtermelésükkel, ellenálló képességükkel, igénytelenségükkel, hosszú élettartamukkal, könnyű ellésükkel és kiváló anyai tulajdonságaikkal tűnnek ki.

Egy juhból nyíráskor 0,9–1,4 kg jó minőségű, zsíros gyapjú nyerhető. A shetlandi gyapjú szálainak átlagos finomsága 23 mikron, hossza körülbelül 9 cm, göndörsége – amely rugalmasságot ad a kötöttárunak – változó. A legfinomabb szálakon centiméterenként három-öt hullám található. A gyapjú minőségét nemcsak a nyírás időpontja, hanem a nyírás közbeni kezelés is befolyásolja. A tiszta és száraz gyapjú érdekében a juhokat fedett helyen, tiszta alapon nyírják. A kimosott és kifésült gyapjút egy- vagy kétszálas fonallá fonják, amely kötésre vagy szövésre alkalmas. Másik lehetőség a nemezelés. Az úgynevezett nedves eljárással például kalapok, derékmelegítők vagy ülőpárnák készíthetők. Száraz nemezeléssel ékszerek – fülbevalók, csatok, medálok, gyűrűk – vagy játékfigurák is készülnek. A durvább gyapjú párnák töltésére használható.