Fácántenyésztés gazdaságokban
Hagyományos fácán-tenyészkertekben és gazdaságokban tenyésztett fácánokat is vadásznak. A sikeres fácántenyésztés alapjai az elegendő hely, egészséges ivóvíz és minőségi takarmány.
A kikelt fácáncsibék nevelőistállókba bekészített tört szalma fészkekbe kerülnek, ahol kezdetben körökben tartjuk őket, elektromos radiátorok alatt. A hőmérsékletet a hőforrás alatt 35 - 36 °C között tartjuk, az ólban pedig kb. 7-8 °C-kal alacsonyabban. A nevelés harmadik hetétől fokozatosan csökkentjük a hőmérsékletet az ólban, és kiengedjük a fácánokat a kifutóba. 9-10 hetes koruktól a csibék már állandóan a szabadban lehetnek. Az esős idő veszélyezteti a fiatal fácánok túlélését.
A fácántyúk takarmányozása speciális keverékeken alapul, magasabb arányú állati fehérjével. A legfiatalabb csibék speciális prestarter takarmánykeverékét két hét etetés után szemcsés Bž1-re cseréljük, melyet fokozatosan Bž2-vel és Bž3-mal váltunk fel. A legfiatalabb fácánoknak szánt keverékek kokcidiosztatikumokat tartalmaznak a kokcidiózis megelőzésére. A kifejlett madarak zúzott gabonát kapnak, főképp búzát, zöld takarmánnyal kiegészítve.
A tenyésztésre kiválasztott fácánokat télen közös nevelőistállóban tartjuk, és tavasszal engedjük ki kisebb madárházakba, általában kakasonként hat tojót. Ezzel párhuzamosan kotlós fácántyúkoknak tervezett speciális keveréket kapnak, melyben növeljük a létfontosságú ásványi anyagok és vitaminok arányát. Röviddel ezután megindul a tojás.
Addig, azonban, míg a tyúkok stabilizálódnak és be tudjuk gyűjteni a szükséges tojásmennyiséget, 14-21 nap telik el. Az első keltetés ezért egy tesztkeltetés, melyet hetente követnek újabb keltetések. A 24 napos teljes inkubációs időszakból a tojások 21 napot egy 39,5 °C - 39,7 °C közötti hőmérsékletű és 86%-os relatív páratartalmú előkeltető helyiségben töltenek. A keltethetőség általában 75 % körül mozog.
A foglyok a mezőgazdasági tájképhez tartoznak
A fogoly a mezőkkel, legelőkkel, bozótossal és kisebb ligetekkel tarkított mezőgazdasági területeket kedveli. Eme valaha gyakori madár azonban kritikusan veszélyeztetté vált, amit a szakértők az intenzív gazdálkodásnak tudnak be, mely elpusztította a foglyok eredeti élőhelyeit a mezőkön, melyek változatos táplálékot, megfelelő fészkelési körülményeket és védelmet biztosítottak számukra a ragadozókkal szemben.
A fogoly visszatelepítésére környezetünkbe kezdetben elsősorban vadásztársaságok tettek erőfeszítéseket, de fokozatosan a hobbitenyésztők is nyomukba léptek. Csupán néhány, a megfelelő engedélyekkel rendelkező tenyésztő tart foglyokat a vadonba való visszatelepítés céljából.
A fogoly monogám faj, vagyis a kakas és a tyúk egy párt alkotnak, és közösen gondozzák fiókáikat. Mivel a párzási időszak alatt a foglyok rendkívül territoriálisak, a közös madárházban telelő madarakat március közepén páronként ketrecekbe helyezzük át, ahol kb. három hónapot töltenek. Egy pár átlagosan harminc tojást ad.
A csibék 24 nap alatt kelnek ki, majd egy keltetőistállóba kerülnek, hőforrás alá. A keltetőistállók fűvel és gyógynövényekkel borított madárházakkal vannak összekötve, melyek menedéket biztosítanak a foglyok számára, egyben hatékonyan csökkentik a veszélyt, hogy stressz éri ezen félénk madarakat. A foglyoknak azonban napos területekre is szüksége van a vedléshez és a napozáshoz. A csibék akár már kikeltük után egy hónappal röpképesek, és két hónaposan nyerik el felnőtt tollazatukat.
A csibék étrendje kezdetben fácánoknak tervezett komplett takarmánykeveréken alapul, melyek fokozatosan gabonával váltunk fel, elsősorban búzával. Fontos, hogy a madarak (folyami) homokot is kapjanak, elegendő vízzel együtt. A kifejlett foglyok egész évben gabonát kapnak. Nyáron zöld takarmánnyal gazdagítjuk táplálékukat (pl. vágott fű, saláta, lucerna vagy csalán). Télen a tenyésztett foglyok takarmányát reszelt takarmányrépa és szárított lucerna egészíti ki.
