Igaz, hogy a kacsatartással csak olyan ember foglalkozhat, aki megfelelően nagy területtel rendelkezik, hogy biztosítani tudja a kacsák számára a szükséges mozgásteret és a vízhez való hozzáférést. Figyelembe kell vennie a szomszédokat is, mivel a tőkés récéből (vadkacsából) származó kacsafajták nemcsak nagyobb vízigényűek, hanem hangosabbak is. A pézsmakacsák csendesek, ezért bizonyos körülmények között alkalmasabbak.
Kacsák ólja
A kacsák számára készült ól alapterületének olyannak kell lennie, hogy a tenyésztő könnyen fenntarthassa a tisztaságot, azaz cserélhesse az almot, tisztíthassa a fészkeket és az etetőket. Az ajánlott belmagasság kb. 250 cm, az ajtó mérete 80 × 200 cm, az alapterület pedig a felnőtt kacsák számától és a nevelt állománytól függ.
A felnőtt kacsák ellenállóak, jól tűrik a hideget. Fontos azonban a madárinfluenza elleni megelőzésre gondolni. Az ólhoz csatlakozó röpdének sűrű, négyzetes szemű dróthálóból kell készülnie, olyan méretű szemekkel, hogy azon se verebek, se egerek ne juthassanak át. Ugyanez a háló szükséges a röpde tetejére is, és az egész röpdét hullámlemezzel vagy esetleg lexannal kell lefedni.
Hány kacsát?
A jó egészségi állapot és a magas termelőképesség fenntartásának alapfeltétele a megfelelő férőhely biztosítása. Fedett tartási körülmények között 1 m² alapterületen kistermelői viszonyok között legfeljebb négy indiai futókacsa vagy khaki campbell, illetve három más fajtájú kacsa (beleértve a pézsmakacsát és a díszkacsákat) tartható (Malík, V., 1991).
A pézsmakacsák (külföldön barbari néven is ismertek) termékenyek, a tojók maguk költik ki a tojásokat, és a kiskacsákat önállóságukig vezetik. Még egyetlen pár is kielégítheti a tenyésztő igényeit, mert jó gondozás és legeltetési lehetőség mellett két költésből akár 40 utód is felnevelhető.
Tartási igények
A kacsák nem érzékenyek a hidegre, jól tűrik az időjárás-ingadozásokat. Minden tojó számára 35 × 50 × 45 cm (szélesség × magasság × mélység) méretű tojófészket kell biztosítani. Így tiszta héjú, fertőzésmentes keltetőtojások nyerhetők.
A tojóidőszakban az ól hőmérséklete kb. 5–6 °C legyen. A tojásokat naponta össze kell gyűjteni. Az ólban szárazságot kell biztosítani. Alomként szalma, fűrészpor vagy forgács használható.
A kacsák takarmányozása
A kiskacsákat 3 hetes korig nedvesített keverékkel etetjük, amely darált gabonából, keményre főtt és apróra vágott tojásból, valamint apróra vágott zsenge zöldtakarmányból áll. Az első napokban a keveréket etetőlapokra tesszük, amelyeket etetés után el kell távolítani, megmosni és megszárítani. Az ötödik naptól sekély etetők és itatók, valamint finom szemcséjű gritet tartalmazó edények is adhatók.
A kacsák a leggyorsabban növő baromfifélék közé tartoznak. Két hónapos korukra nagy természetes étvágyuknak köszönhetően már a felnőtt egyedekre hasonlítanak, feltéve hogy a takarmány optimális tápanyagtartalmú. A nevelés során aprított csalán, pitypang, lucerna, fiatal fű és más zöldtakarmány is adható, gabonadarával és szemestakarmánnyal keverve.
Kistermelői körülmények között a leggyakrabban használt takarmányok a gabonafélék – búza, kukorica, zab – egészben vagy darálva. A darált keveréket célszerű fehérjekoncentrátummal kiegészíteni, például az Energys DRŮBEŽ UNI 30 univerzális koncentrátummal, amely minden baromfikategória hizlalására alkalmas. Kiváló minőségű szóját tartalmaz. A gabonával 20–40%-os arányban keverendő (a faj vagy a hizlalási fázis szerint). Elősegíti a gyors növekedést és a magas húskihozatalt.
Készülnek teljes értékű takarmánykeverékek víziszárnyasok számára is. Például az Energys 7370 HU gr. keverék támogatja a tojástermelést. Már az első naptól adható a KACHNA MINI indítótáp, amely kiegyensúlyozott tápanyagtartalmú, és 2 hetes korig alkalmas kacsák és ludak hizlalására. Két hét után az Energys KACHNA MAXI granulált hizlalótáp alkalmazható vágásig. A kiegyensúlyozott tápanyagarány és a gabonatartalom elősegíti a gyors növekedést, a magas húsarányt és a kiváló ízű húst.
Hogyan juthatunk kacsákhoz?
Kiskacsák rendelhetők vagy közvetlenül megvásárolhatók szaporító telepeken. Főként kereskedelmi hibridekről van szó, mint például a mulard, a pekingi brojler és a barbari.
A fajtatiszta kacsák iránt érdeklődő tenyésztő közvetlenül a tenyésztőkhöz fordulhat hirdetések, tenyészállat-börzék és kiállítások útján.
Melléktermék – toll
A ludakhoz hasonlóan a felnőtt kacsák is téphetők. Ha a tenyésztő nem gyűjti össze, a kihullott toll az alomba kerül és komposztálódik. Egy levágott kacsa kopasztásakor 120–140 g toll nyerhető. Ha egyszerre tíz kacsát kopasztanak, már jelentős mennyiség gyűlik össze; ezt nem szabad kommunális vagy biohulladékba dobni. Meg kell szárítani, és tollfelvásárlónak leadni vagy értékesíteni.
Mit tegyünk a húsmaradványokkal?
Húsmaradványnak számítanak a belek, bőrdarabok, egyesek a fejet és a lábakat is eltávolítják. Ezeket sem szabad kommunális vagy biohulladékba dobni. A belek hosszában felvághatók, kiöblíthetők, majd a többi maradvánnyal együtt megfőzhetők. Bár nem kellemes munka, a megfőtt terméket szívesen fogyasztják a házi húsevők – macskák és kutyák. Ezek a melléktermékek, valamint a nagyobb vágásokból származó toll és belsőségek gyakran illegális hulladéklerakókban végzik.
Trágyatermelés
A mai állattartásban törekszünk a hulladék felhalmozásának elkerülésére. A kacsatrágya az alommal együtt komposztálható. Ha a kacsák zöld kifutóval rendelkeznek, a napi ürülék egy része ott marad. Egy kacsa éves trágyatermelése 80–90 kg. Ehhez hozzá kell számítani a trágyával szennyezett alom mennyiségét is, amelyet az ól és a kifutó rendszeres tisztításakor hordunk ki. Egy 1 gácsérból és 3 tojóból álló állomány esetén ez évente 500 kg vagy annál is több lehet.
Ez a mennyiség friss istállótrágyát képez, amelynek mennyisége főként az itatáshoz és fürdéshez biztosított víz mennyiségétől függ. A kacsatrágya hígabb, mint a kapirgáló baromfié. A trágyát kijelölt, lehetőleg elkerített helyre kell hordani, például raklapokkal körbekerítve. A komposztálás gyorsítható speciális baktériumok és enzimek alkalmazásával, illetve kaliforniai giliszták betelepítésével. Így a trágya akár három hónap alatt komposzttá alakul, amely közvetlenül felhasználható trágyázásra.
