Baromfi

A csíráztatott gabonafélék egyszerű módját jelentik a takarmányadag gazdagításának, különösen baromfi esetében. A csírázás folyamatának köszönhetően nő a tápanyagok emészthetősége és javul a hasznosulásuk. Ugyanakkor nem helyettesítik a teljes értékű takarmánykeveréket, hanem megfelelő és higiénikus alkalmazás mellett hasznos kiegészítőként szolgálnak.

A háztáji állattartásban gyakran kisebb mennyiségű takarmánykeverékkel dolgoznak. Ezért nem ritka, hogy a gazdának a granulátumból vagy a szemes takarmányból marad egy rész a (lejárati) minőségmegőrzési idő után is. Etethető még ilyen takarmány az állatokkal?

A takarmánykeverékek ajánlott adagolásának betartása alapvető fontosságú az állatok egészsége és termelőképessége szempontjából. Az alábbi szövegben röviden kifejtem, miért nem éri meg a keverékeket gabonával hígítani, és milyen következményei lehetnek a helytelen takarmányozásnak a kisüzemi állattartásban

Amikor takarmányt választ baromfi (vagy bármely állat) számára, fontos, hogy ezt a tenyésztési vagy hizlalási szakasz céljának megfelelően tegye. A hobbistáknak szánt energys takarmányok kifejezetten ezekre az igényekre lettek kifejlesztve, hogy biztosan a baromfik fejlődési fázisának megfelelő takarmányt tudja választani. De hogyan válassza ki a legmegfelelőbb takarmányt, és melyik az baromfija számára?

Míg a hagyományos baromfifajok és hasznosítási típusaik tartásához és hizlalásához léteznek technológiai eljárások, a nem háztáji, de potenciálisan kereskedelmileg kihasználható baromfifajok kapcsán csak néhány utasítás elérhető. Ebben a cikkben a pézsmakacsák és a tőkés récék tenyésztéséről talál alapvető információkat.

A tavasz az évnek az az időszaka, amikor a elkezdődik a csirkék hizlalása hazai körülmények között. Hústermelési célokra a legjobb olyan tenyésztett hibrid húsfajtákat választani, amelyek genetikailag meghatározott tulajdonsága a gyors növekedés és a nagy izomzat. Az ilyen fajtákat összefoglalóan brojlercsirkéknek vagy brojlereknek nevezik. A brojlertenyésztés, avagy amikor hazahozom a kiscsibéket.

A kacsák és libák etetése és hizlalása során fel kell ismerni az alapvető táplálkozási igények közötti különbségeket. A tapasztalt tenyésztők legalábbis az alapvető különbségeket ismerik a lúd, a kacsa és a pézsmaréce között.

A kacsatenyésztőket két típusra oszthatjuk. Az egyik típus minden évben háromnapos kiskacsákat vásárol, és vágásérettségig neveli őket. A másik típus szakszerűen foglalkozik a kacsatenyésztéssel, nemcsak a hústermelés céljából, hanem egyes fajták szépsége miatt is, és azok nemesítésével a fajtastandard szerint.

A Landeszi ludat Dél-Franciaország Landais régiójában tenyésztették. Jól megtermett, közepesen nehéz, gyorsan növekedő, nyugodt temperamentumú lúd, szilárd és enyhén felfelé irányuló alkattal, jó májhozammal. Szürkésbarna (vad) és fehér színben tenyésztik.

A taxonómiai besorolás szempontjából a pulyka a madarak osztályába (Aves), a tyúkalkatúak rendjébe (Galliformes), fácán-félék családjába (Phasianidae), a pulyka-félék alcsaládjába (Meleagris) tartozik.