Kacsák és libák, azaz vízimadarak hizlalása

A kacsák és libák etetése és hizlalása során fel kell ismerni az alapvető táplálkozási igények közötti különbségeket. A tapasztalt tenyésztők legalábbis az alapvető különbségeket ismerik a lúd, a kacsa és a pézsmaréce között.

A liba (mind egyes eredeti törzsek,mind a haszonhibridek) kizárólag növényevő. A hagyományos tenyésztéshez és hizlaláshoz helyénvaló zöld takarmányt is adagolni. Nagyon előnyös számára a bekerített zöld legelő. A hizlalás utolsó szakaszában tanácsos korlátozni a mozgást és csak nyers takarmányt (takarmánykeveréket a végső hízási fázisban) adni.

A kacsa (leggyakrabban a pekingi kacsák törzse az eredetük) szó szerint mindenevő. A takarmánykeverékből összeállított takarmányadag kiegészítéséhez fel lehet használni vágóhídi hulladékot vagy táphoz való vért, csak kisebb arányban legyen a zöldtakarmány térfogata.

A pézsmaréce a tápkeverék mellett képes a kifutón talált zöldtakarmányt is hasznosítani. Ha intenzív hizlalásra törekszünk, célszerű csökkenteni a területét, és utána nyomon követni a viselkedését. Ha kicsi a területük, hajlamosak arra, hogy a kinövő tollat egymásnak kicsipkedjék a hátukon, majd fokozatosan az egész testükön. Intenzív növekedésük idején igényesek a fehérjére is. Kiegészítésként húshulladékot kínálhatunk nekik. Nagyon nehéz az etetése (főleg a fehérjetartalom szempontjából) az ún. barbaria fajtának a nagyon intenzív tenyésztés és a hús nagy arányának eléréséhez.

A hizlalás kezdetén (az első hetekben) tanácsos a komplett tápkeveréket adni a növekedés beindulása és a nagyarányú elhullás megelőzése céljából. A hizlalótápban legalább részlegesen hasznosítani lehet a „legolcsóbb háztartási“ tápanyagforrásokat a hizlalás hatékonyságának növelése céljából.

 

Befejezésül néhány pontosító szakkifejezés:

Barbaria: a szakkifejezést a „húsadó“ pézsmarécékre használjuk, amelyeket Franciaországban háziasítottak a pézsmarécék vérvonalainak keresztezésével, de így is a házi pézsmaréce fajtája.

Libakacsa: A pézsmaréce népies neve. A „pézsmaréce“ szó a hentes vagy más üzlet hirdetőtábláján nem keltene túl nagy figyelmet. A hagyományos cseh „hízott“ libához képest kétszer olyan drága kacsát szintén nem lenne könnyű eladni. Ezért keletkezett a „libakacsa“ szakkifejezés a pézsmaréce könnyebb értékesítése céljából, melynek húsát sokan az egyik legízletesebb baromfihúsnak tartják.

Mulard: keresztezés eredménye általában a pézsmaréce hímje (általában mindig aktív a megtermékenyítéshez) és a pekingi kacsa nősténye (produkciós szempontból nagyon eredményesek) között. A mulard nagyon jól hízik és ugyanolyan a táplálékigénye, mint a kacsának. Kiváló a hizlaláshoz és nem-reproduktív.