Az állatokról

Bár a nyulaknál csak néhány betegség fordulhat elő (a kutyákkal és a macskákkal összehasonlítva), természetes, hogy törekedni kell a jó egészségi állapot megőrzésére. A fertőző betegségeket kórokozók (vírusok, baktériumok, paraziták, gombák) okozzák és az állatok között terjednek.

Galambtenyésztéssel manapság többnyire a cseh vagy a szlovák tenyésztőszövetségben működő tenyésztők foglalkoznak. A szervezett galambászok tenyésztési céljai éppoly különbözőek, mint a galambfajták. Hasonlóképpen különböznek a tenyésztési, tartási, gondozási, takarmányozási, egyes esetekben a kiképzési és versenyzési módszerek, valamint az erre kiválasztott egyedeknél a hús formájában megjelenő haszon.

A nyúltenyésztés egyik leggyakoribb problémája a nyulak fedeztetése és fogamzása. Ha nem szeretné, hogy problémái legyenek a nyulak meddőségével, fedeztetésével vagy fogamzásával, érdemes ellenőrizni és esetleg módosítani a táplálék mennyiségét és a környezetet, amelyben a nőstények élnek.

Napjainkban mindazok, akiknek erre legalább minimális lehetőségük van, igyekeznek saját növényi és állati eredetű élelmiszerek előállításával hozzájárulni az egészségesebb étrendjükhöz. Az állati eredetű élelmiszerek esetében leggyakrabban saját termelésünkből származó tojásokról van szó. Itt azonban felmerül a kérdés: Hogyan?

A kacsák és libák etetése és hizlalása során fel kell ismerni az alapvető táplálkozási igények közötti különbségeket. A tapasztalt tenyésztők legalábbis az alapvető különbségeket ismerik a lúd, a kacsa és a pézsmaréce között.

A kisállattartásra jellemző egyfajta „népi leleményesség” is. Ez elsősorban az állatok elhelyezésével és takarmányozásával kapcsolatos technológiákra és módszerekre vonatkozik. Ezek közül néhány gyakorlat annyira kedvező hatásúnak bizonyult, hogy rutinszerűvé vált ezekben a gazdaságokban. Más szokások azonban kevésbé megfelelőek, és problémákat okozhatnak a tartott állatok termelési eredményeiben és egészségi állapotában.

A fajtát az Anglia déli partvidékén fekvő Sussex grófságban tenyésztették ki. Elterjedtsége ma már világszerte jelentős, nálunk leggyakrabban a fehér, fekete kolumbiai rajzolatú változatot tartják.

A kacsatenyésztőket két típusra oszthatjuk. Az egyik típus minden évben háromnapos kiskacsákat vásárol, és vágásérettségig neveli őket. A másik típus szakszerűen foglalkozik a kacsatenyésztéssel, nemcsak a hústermelés céljából, hanem egyes fajták szépsége miatt is, és azok nemesítésével a fajtastandard szerint.

A Landeszi ludat Dél-Franciaország Landais régiójában tenyésztették. Jól megtermett, közepesen nehéz, gyorsan növekedő, nyugodt temperamentumú lúd, szilárd és enyhén felfelé irányuló alkattal, jó májhozammal. Szürkésbarna (vad) és fehér színben tenyésztik.

A taxonómiai besorolás szempontjából a pulyka a madarak osztályába (Aves), a tyúkalkatúak rendjébe (Galliformes), fácán-félék családjába (Phasianidae), a pulyka-félék alcsaládjába (Meleagris) tartozik.