A kotlási hajlam a tojótyúk szervezetének természetes szaporodási folyamata, amelynek célja az új generáció világra hozása, ezért tojik a tyúk tojásokat. Mindezt hormonok irányítják, és számos tényező befolyásolja. A kotló tyúk azonban nem tojik, és a lezajlott kotlás (amely akár több hétig is tarthat) a tenyésztő számára több tucat tojás kiesését jelenti.

A tojótyúkokat a lehető legmagasabb tojástermelésre nemesítik, és a kotlási hajlam náluk nem kívánatos tulajdonságnak számít. Generációkon keresztül a kotlási ösztönt célzott szelekcióval tudatosan visszaszorították, mivel az a tyúk, amely ráül a tojásokra, egy ideig nem tojik, ami a tojástermelés csökkenését jelenti. A modern, intenzív tartásban ezért a kotlás inkább kivételes jelenség. Ennek ellenére előfordulhat, különösen kevésbé elterjedt hibrid kombinációknál vagy bizonyos színváltozatoknál, ahol az anyai ösztön elnyomására irányuló szelekció nem volt olyan következetes.

A kotlási hajlam hiánya vagy éppen erősen fejlett anyai ösztön nagyrészt fajtajelleg. A hagyományos fajtáknál, különösen a nehezebb kettős hasznosítású vagy húsfajtáknál, valamint számos törpefajtánál a természetes reflexek megmaradtak. Ezek a tyúkok gyakrabban kotlanak, akár egy szezonban többször is. Amikor a tyúk bizonyos számú tojást tojik, hormonális változások indulnak el, amelyek kiváltják a kotlást. Megváltozik a viselkedése és a hangja is – a szokásos kotkodácsolás helyett mélyebb, tompább „kot-kot” hangot ad, felborzolja tollait, a fészekben tartózkodik és védi azt a többi tyúktól. Ha lehetősége van rá, a teljes kotlási idő alatt a tojásokon ül, ami tyúktojás esetében körülbelül 21 nap. A csibék kikelése után még nagyjából egy hónapig gondoskodik róluk – melegíti őket, vezeti őket a táplálékhoz és védi a veszélytől.

Ha a kotlás nem kívánatos – ami a legtöbb esetben így van, amikor nem szeretnénk saját csibéket nevelni –, akkor minél előbb lépni kell. Nem szabad hagyni, hogy a tyúk teljes fészekaljnyi tojáshoz és nyugodt ülési lehetőséghez jusson. Amint megjelennek a kotlás első jelei, célszerű elkülöníteni az állománytól, és úgynevezett „leszoktató” ketrecbe helyezni. Ennek jól szellőzőnek kell lennie, ideális esetben drót- vagy rácspadlóval, hogy a tyúknak ne legyen kényelmes ülnie, és a test alsó része hűljön. Ajánlott a ketrecet a talaj fölé függeszteni, hogy a levegő alulról is áramolhasson. A kotlási időszakban a tyúk testhőmérséklete megemelkedik, és éppen a hűtés segít a hormonális folyamat leállításában. A takarmány mennyisége néhány napra enyhén csökkenthető, de friss víz mindig álljon rendelkezésére. Általában néhány napon belül a kotlási hajlam megszűnik.

A kotlás megszüntetésére hormonális készítmények is alkalmazhatók, amelyek beavatkoznak a tyúk szaporodási ciklusába. Kisüzemi tartásban azonban ezt az eljárást többnyire nem alkalmazzák, részben a költségek, részben a természetesebb tartási mód előnyben részesítése miatt.

Ha viszont a kotlást természetes keltetésre szeretnénk felhasználni, fontos ismerni az alapvető szabályokat. A kotlási idő a tojás fajtájától függ: a tyúktojás 21 nap, a kacsatojás körülbelül 28 nap, a libatojás 30–32 nap alatt kel ki. Egy kotló alá hozzávetőleg 12–15 tyúktojás, 9–11 kacsatojás vagy körülbelül 5 libatojás tehető, a tyúk méretétől és az évszaktól függően.

A fészket sötétebb, nyugodt, huzatmentes helyen kell elhelyezni. Almozásra szalma vagy forgács alkalmas, és a keltetőtojások behelyezése előtt érdemes próbaként műtojásokkal ellenőrizni a kotlás szilárdságát. A fészek közelében a kotlónak könnyen hozzáférhető vízhez és takarmányhoz kell jutnia. A gondozás elsősorban annak rendszeres ellenőrzéséből áll, hogy a tyúk fogyaszt-e elegendő táplálékot és folyadékot. A legtöbb tyúk naponta egyszer magától felkel a fészekről, hogy igyon, egyen és ürítsen. A kotló természetes módon forgatja a tojásokat is, ezzel biztosítva az embrió egyenletes fejlődését. Fontos a megfelelő páratartalom is, amely elősegíti a sikeres kikelést. A természetes nevelés előnye, hogy a kotló maga biztosítja az optimális feltételeket, és a kikelés után a szükséges meleget és védelmet is nyújtja a csibéknek.

---

Gyakran ismételt kérdések

1. Meddig ül a kotló a tojásokon?

A kotló (keltetni akaró tyúk) a tyúktojásokon 21 napig ül.

• az első 18 napban melegíti a tojásokat
• az utolsó 3 napban kelnek ki a csibék
• az ideális hőmérséklet a kotló alatt kb. 37–38 °C
• a kotló naponta rövid időre felkel (inni, üríteni)

2. Meddig ül a tyúk a tojásokon?

Ha tyúktojásról van szó → 21 nap.
Ez szinte minden tyúkfajtára érvényes.

3. Meddig ül a tyúk (pulyka) a pulykatojásokon?

A tyúk pulykatojást is ki tud kelteni.

• Pulykatojás: 28 nap

Fontos:

• a tyúk valóban erős kotló legyen
• kevesebb tojást tegyünk alá (nagyobbak, mint a tyúktojások)
• biztosítsunk nyugalmat és száraz környezetet

4. Meddig ül a tyúk (liba) a libatojásokon?

Libatojás: 30–31 nap

A tyúk ki tudja kelteni, de:

• a libatojások nagyok → a tyúk kevesebbet bír el (pl. 3–5 darab)
• magasabb páratartalmat igényelnek
• a sikeresség általában alacsonyabb, mint liba esetében

Libatojásokhoz jobb a liba vagy a keltetőgép, de a tyúk is képes rá.

5. Hogyan készítsük elő a fészket a kotlónak?

A megfelelő fészek nagyon fontos.

Elhelyezés:

• nyugodt, félhomályos hely
• a többi tyúktól elkülönítve
• huzatmentes

Méret:

• kb. 35 × 35 cm (tyúk számára)
• magasabb peremmel, hogy a tojások ne guruljanak ki

Alom:

• szalma vagy forgács
• középen enyhén mélyedést formázni
• száraz és tiszta legyen

Gondozás:

• a kotlót különítsük el a többi tyúktól
• tegyünk közelébe vizet és takarmányt
• rendszeresen ellenőrizzük a tojásokat (a törötteket azonnal távolítsuk el)