Az állatokról

A kacsák és libák etetése és hizlalása során fel kell ismerni az alapvető táplálkozási igények közötti különbségeket. A tapasztalt tenyésztők legalábbis az alapvető különbségeket ismerik a lúd, a kacsa és a pézsmaréce között.

A kisállattenyésztésre jellemző egyfajta „népi leleményesség” is. Ez elsősorban a nyulak elhelyezésével és takarmányozásával kapcsolatos technológiákra és módszerekre vonatkozik. Ezek közül néhány gyakorlat annyira kedvező hatásúnak bizonyult, hogy rutinszerűvé vált ezekben a gazdaságokban. Más szokások azonban kevésbé megfelelőek, és problémákat okozhatnak a tartott állatok termelési eredményeiben és egészségi állapotában.

A fajtát az Anglia déli partvidékén fekvő Sussex grófságban tenyésztették ki. Elterjedtsége ma már világszerte jelentős, nálunk leggyakrabban a fehér, fekete kolumbiai rajzolatú változatot tartják.

A kacsatenyésztőket két típusra oszthatjuk. Az egyik típus minden évben háromnapos kiskacsákat vásárol, és vágásérettségig neveli őket. A másik típus szakszerűen foglalkozik a kacsatenyésztéssel, nemcsak a hústermelés céljából, hanem egyes fajták szépsége miatt is, és azok nemesítésével a fajtastandard szerint.

A Landeszi ludat Dél-Franciaország Landais régiójában tenyésztették. Jól megtermett, közepesen nehéz, gyorsan növekedő, nyugodt temperamentumú lúd, szilárd és enyhén felfelé irányuló alkattal, jó májhozammal. Szürkésbarna (vad) és fehér színben tenyésztik.

Állattani rendszertani szempontból a pulykák a madarak (Aves) osztályába, a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe, a fácánfélék (Phasianidae) családjába és a pulyka (Meleagris) nemzetségbe tartoznak. Milyen pulykafajták léteznek, és hogyan viselkedik a házi pulyka?

Ha azt akarja, hogy a nyula a kiállításokon a lehető legjobban szerepeljen, mindenekelőtt optimális kondícióban, súlyban kell lennie és tökéletes, ruganyos és csillogó szőrzetük kell, hogy legyen. Így mutatkozhat meg genetikai állapotából következő szépsége egész sor külső jegy vonatkozásában, egészen a színéig és a mintázatáig. Az egyik alapvető feladat a „tökéletes” táplálkozás.

A nyúlalakúak rendje (amelyet néha pontatlanul egyszerűen „nyulaknak” fordítanak), tudományos nevén Lagomorpha, kisemlősök rendszertani csoportja. Kizárólag növényevő fajokat foglal magába, amelyek napjainkban többnyire világszerte elterjedtek. A fent említett rend két családot foglal magában – a nyúlféléket (Leporidae) és a csíkosnyúl-féléket (Ochotonidae). Míg a csíkosnyulak ritka és veszélyeztetett fajok közé tartoznak, a másik család egyes képviselőit…

A sertések jó egészségének elérése érdekében alapvető fontosságú, hogy a takarmányadag elsősorban szemestakarmányon alapuljon. Ezek kiválasztását nem csak a tenyésztő lehetőségei korlátozzák, hanem a gazdálkodás választott alternatívája is. Például az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint a takarmány-adag változatos összetételén túl a biogazdálkodási módban termelt takarmányok használatára helyezik a hangsúlyt.

Az idei évben átélünk néhány nagyon párás napot. A magas hőmérséklet nem tesz jót tenyésztett nyulainknak és hőstressz éri őket. Számos ajánlás van arra vonatkozóan, hogyan lehet megszüntetni ezt a negatív állapotot és megőrizni az állatok jó egészségét.