ÖKOLÓGIAI TARTÁSBAN TENYÉSZTETT SERTÉSFAJTÁK

2020 decemberében az országban ötvenhárom sertéstelep követett biogazdálkodási rendszert. Többségük feketelábú sertéseket tenyészt, melyek 1992 óta genetikai erőforrásnak minősülnek. A hasonlóképpen szívós és igénytelen göndör szőrű magyar mangalica is egyre népszerűbb fajta tenyésztőink körében.

Prešticei feketelábú sertések

sertésekA prešticei feketelábú sertés (Pc) közepesen masszív fajta, előre lógó füllel. A kanok átlagosan 275 kg-os súlyt érnek el, a kocák kb. 30 kg-mal kevesebbet. A hasznosítást illetően húsevő fajtáról van szó, több hátszalonnával. Robusztus szervezetüknek és alkalmazkodóképességüknek köszönhetően a przešticei sertések nagyobb számban is tenyészthetők legeltető állattartással. Országunk éghajlati viszonyai között ez a hizlalási technológia a nyári idényben alkalmazható, májustól októberig. A gyengébb súlygyarapodást és takarmányhasznosítást alacsony táplálkozási igényeik kompenzálják. A legelés ezen felül pozitívan hat a sertés egész immunrendszerére. Az etológiai szükségletek kielégítésével együtt ez lehetővé teszi a fajta termelési kapacitásának hatékony kihasználását.

A szabadban nevelt sertések legnagyobb előnye, hogy elevenebbek, mint a hagyományosan tartott állatok. Emellett húsuk is értékesebb táplálkozási szempontból, és elemzések szerint magasabb arányban tartalmaz az egészéget támogató anyagokat, pl. telítetlen zsírsavakat és ásványi anyagokat. A przešticei sertések húsát különösen nagyra tartják magas intramuszkuláris zsírtartalma miatt, mely omlóssá, puhává és ízletessé teszi.

Mangalica

sertésekA mangalica, avagy göndör szőrű sertés egy eredetileg Magyarországról származó, későn érő hízósertés fajta, mely 1974-ben genetikai védettséget kapott. Ez mentette meg ezt az előre lógó fülű ősi fajtát, mely ezután más országokban, köztük Csehországban is elterjedt. Magyarországon három színváltozatban tenyésztik: szőke, vörös és fecskehasú.

A fajta mérete a közepestől a nagyig terjed, 85 cm-t is elérő marmagassággal. A kifejlett sertések súlya eléri a 350 kg-ot; a kanok a nehezebbek. Jellegzetes hosszú, hullámos szőrük megóvja a mangalicákat a hidegtől, és mivel nem vedlenek, a nyári hőség sem zavarja őket. Ennek köszönhetően ezek a sertések egész évben legelőkön tarthatók, egyszerű menedékeket alkalmazva. A mangalicákat emellett könnyen etethetőnek tartják; a legeléssel elboldogulnak. A legelt fű azonban önmagában nem elég a sertések számára, akiknek természetesen szálastakarmányt is kell kapniuk.

A mangalica termékenysége alacsony, almonként 5-8 lassan növekvő malaccal. A hagyományosan hizlalt sertés genotípusokhoz képest mintegy háromszor annyi idő alatt érik el 140 kg-os vágósúlyukat, vagyis legkorábban 15 hónapos korukban. A hagyományos sertéstelepek ezzel szemben már öt hónaposan 115 - 120 kg közötti sertéseket vágnak! Másfelől, azonban, a mangalica alkalmazkodóképességével és a stresszel és betegségekkel szembeni ellenállóképességével kompenzálja alacsony produktivitását. Rendkívül ízletes és omlós húsa is keresett, melyből hagyományos magyar különbségek, pl. szalámi és csabai kolbász készülnek.